Vannak dolgok, amikre egyszerűen nincs magyarázat. Ha akarnám, sem tudnám Neked elmondani, miért mondom a balzsamot még mindig bajzsamnak, hogy miért nem szeretek semmit, ami banán ízű, miközben a banán az egyik kedvenc gyümölcsöm. Nem tudnám elmagyarázni, miért van az, hogy gyakran a szürke, esős, szeles napok, jobban felvidítanak, mint ha száz ágra sütne a Nap, vagy miért öntöm a tálba előbb a müzlit, és csak aztán rá a tejet. De tudod mit, nem is szeretnék rájuk magyarázatot találni, mert pontosan ezek azok az apróságok, amik titokzatosságukkal, színekkel töltik ki a napok szürke kontúrjait.

Viszont egy dologra gréta is, és fruzsina is biztosan tudja a magyarázatot, még pedig, hogy miért nem unatkoztok hétről-hétre! :) Mert LeCool!

Facebookon is!

Nem látod, amikor patakokban folynak a könnyeim, ott bent. Nem hallod, amikor sikítok, üvöltök, hörgök fájdalmamban, mert az arcom kívülről rezzenéstelen, és néma vagyok. Nem érzékeled, amikor már régen nem arra figyelek, amit mondasz, csak azt látom, hogy mozog a szád, mert gondolatban máshol, mással, vele vagyok. Nem érted a fájdalmat és ijedtséget, ami hirtelen kiül az arcomra, pedig számomra nagyon is egyértelmű: kezd elhomályosodni, kezd eltorzulni az arca. Már nem látom olyan élesen, elmosódnak a kontúrok. Kell egy kép. Kell egy lenyomat, amibe kapaszkodhatok. Nem akarom elfelejteni. Soha nem akarom, hogy láthatatlan legyen. / Fruzsina

A mobilom? Szerettem a Blackberrymet, nagyon, ha nem úgy hozza a sors, nem cserélem le. Úgy hozta. Lett egy iphone-om. Az applikációk? Hát, a leggyakrabban használt, a Clear, a BudapestMenetrend, az xe currency, természetesen a facebook, és rengeteg fotós alkalmazás. A játkokba inkább ne menjünk bele… Startupok? Hallottam már sok jó ötletről. Duna kihasználásról, magyar ciderről, technikai újdonságokról. Mindegyik a hétköznapjaim rész, miért ne szólna róluk a csütörtök estém is? Konferencia, érdekességek, buli. Elvégre az ötletek és a technika fejlődésének fénykorát éljük… / Liszkay Attila

Ott van a házfalakon, lépcső korlátokon. Ott van a liftek, piros, rozsdás, nyikorogva egymásba kapaszkodó ajtaján, összetartja a lépcsőházak máló falát. A rendelők hideg, zöld/fehér csempéin csúszkál, a buszmegállók plexiejin vár. Tömegközlekedési eszközök ablakain utazik, betáncol a látótérbe, HÉV ülések szöveteibe issza bele magát. Vonatokon húz maga után színes csíkot, reklámtáblákon hírdet eszmét/jövőt/hitet. Hogy melyik mikor, hogyan készül, eddig csak ŐK tudták. De ma megtudjuk a titkot, a módszert, az ötletet a művészet mögött, ma végignézhetjük, hogy születnek. Képen, fényben, videón. Ma este elcsípjük a graffitit. / Szegvári Péter

100%, hogy két dolog biztosan mindenkinek beugrik a Pluto szó hallatán! Le merem fogadni, hogy ebből az egyik (a sorrend nagyban függhet, érdeklődési körtől, kortól, nemtől, stb.) naprendszerünk legtávolabbi bolygója, míg a másik Mickey egér hűséges cimborája, a kissé lúzer eb. Igen ám, de három a magyar igazság, úgyhogy dobjunk gyorsan a fentiekhez még egy asszociációt, teszem azt, a Pluto zenekart! A srácok abszolút ezen a bolygón élnek, ha nem is feltétlen két lábbal… és egy cseppet sem lúzerek, sőt! Klassz zene, klassz szövegek, klassz hangulatú koncertek! Akit azonban ez nem győzött volna meg arról, hogy érdemes őket is felvenni a listára, az mindenképp vetődjön ma este a Roham felé. A koncert után tuti nem lesznek kétségei, sőt merem állítani, hogy mostantól a sorrend a következő képpen alakul: zenekar, bolygó, kutya vagy zenekar, kutya, bolygó. / Szegvári Péter

A hernyó már épp kezdte elhinni, hogy vége a világnak, amikor a következő napon pillangó lett belőle.

Soha nem tudhatod, mit hoz a holnap, és mennyire buckás utat kell megtenned odáig. De megéri.

Szárnyak, levegőfestés, gumó, báb, röpke táncok. / Vincze Lilla

Üdv Nektek, Szerencse Lányai és Fiai, akik Cannes-ban, a tengerpatra kifeszített hatalmas vászon előtt, koktélt szürcsölgetve vegyültök a filmipar krémje között! Két jövőmegváltó megbeszélés és átmulatott éjszaka között gondoljatok ránk is, akiknek sovány vigaszként, nem jut ezen a héten más a francia csillogásból, mint 1-2 baguette, kölcsönzött, félrecsapott francia sapka, csíkos pólók, és az Örökmozgó, illetve Puskin székei. Azért nem panaszkodunk, kellemes a felhozatal, biztosan jól szórakozunk majd, nevetünk, könnyet hullatunk, itt a pesti valóságban. C’est La Vie… / Tóth Gyöngyi

Add már Uram az esőt énekelte Kovács Kati Szabó Gábor gitárjátékára még a hetvenes években a Magyar Rádió legendás nyolcas stúdiójában – Pege Aladár és Másik János nem elhanyagolható közreműködésével – az egyébként Koncz-Szenes szerzeményt.  Nem azért érdemes elmenni este a Hajóra, mert Kovács Kati retró, hanem mert a The Qualitons kíséretében sikerült az énekesnőnek újjá varázsolnia a dalt. De amiatt is jó lesz a ma este, hogy az említett  hanglemezkiadó nevű zenekar képviselteti magát.  A kortárs jazz formáció pszichedelikus soul-beat zenekarként aposztrofálja magát, valószínűleg a hatvanas, hetvenes évek hangzásvilágát idéző játékuk miatt.  Nem baj, ha az Úr esőt ad péntekre, hisz jó koncertre lehet menni. Hurrá! / Simon Borbála

- Ma este van a Nagy Randi, igaz? – Igen, már nagyon izgulok! :) – Mit is mondtál, hova mentek? – Egyenlőre csak a mozi a biztos, a Corvinban, aztán gondolom , vacsora, séta a városban… - A Corvinban? Ma este? Na, abból nem lesz se vacsora, se séta! – Hogy érted? – Úgy, hogy úgy készülj, az egész éjszakát mozeteremről mozteremre, filmről, filmre járjátok majd, valószínűleg a hátsó sorokban megbújva ;)… - Tényleg! A Moziéjszaka! Teljesen elfelejtettem! Nem tudom, milyen filmeket játszanak? – Jaj, nem mindegy? Jobb esetben úgysem látsz majd egy percet sem, egyikből sem! / Szép Melinda

A legjobb péntek esték? Általában azok, amik spontán alakulnak. Amikor a munkaidő utolsó perceiben sem tudom még, hogy merre is indulok pontosan, csak abban vagyok biztos, hogy nem hazafelé visz majd utam. Ilyenkor futok össze rég nem látott ismerősökkel, ismerkedem meg izgalmas idegenekkel, csöppenek a legnagyobb buliba. Szívesen neki indulnék a ma estének is így, egy biztos pontom azonban van: a Toldi stabil pont a ma éjszakámban. Hogy onnan indulok majd, vagy oda érkezem, esetleg ott lesz a csillagtúrám bázisa, majd még kiderül… De a GRRR+BZZZ mindenképp meghatározó effektjei lesznek a mának! / Nagy Miklós

Mindig arról ábrándoztam, hogy lesz egy hatalmas gardróbom, amolyan öltözködő szoba csupa különleges, egyedi dologgal. Nem feltétlen Carrie Bradshow módra, híres márkákkal tele, inkább olyan kuriózum ruhákkal kiegészítőkkel telepakolt tágas tér, színekkel formákkal… Álmodozni mindig lehet, sőt kell is ( és ki tudja egyszer talán lesz egy ilyen helyiségem). De addig is inspirációnak mindenképp jól jön, ha az ember lánya( és/vagy annak párja) kilátogat, mondjuk a DesignPlacc-ra, Budapest legújabb művészpiacára a Mika Tivadarba… csak úgy, egy szombat délutáni ihletett levegőzésre. / Csányi Krisztina

Végre itt a hétvége, amikor olyan dolgokra is időt szakíthatunk, amelyekről hétköznap munka közben csak ábrándozni szoktunk. Amióta megérkezett a tavasz és özönlik be a napfény az ablakokon, gyakran elkalandoznak a gondolataim. Általában azt a tervet szövögetem, hogy kimegyek egy nagy zöld rétre, viszem a kockás plédet, és hanyatt fekszem, hogy ne legyen másra gondom, mint a kék eget bámulni. Ezt persze el lehet követni csoportosan is, barátokat, családtagokat meginvitálva, a város közepén is! A reggeltől nyitva tartó gasztropiac pedig gondoskodik róla, nehogy korgó gyomrunk idő előtt hazaszólítson bennünket. A tökéletes időjárást ugyan nem tudjuk garantálni, de ha nem járjuk el az esőtáncot, van esély... Ott találkozunk! / Koltai Viki

Csikót már lassan két éve vettem. Hirtelen felindulásból, éppen aktuális, enyhe külső nyomásra. Nem bántam meg. Csikó gyönyörű. Azt viszont nagyon bánom, hogy szegénynek eddig nem volt túl sok alkalma a kerékkoptatásra. Imádok bringázni, csak nem a városban. Egyenlőre erre a műfajra úgy tekintek, mint egy extrém sportra. Most már viszont kicsit szégyellem magam, és, hát, ha a City Ride nem vesz rá, hogy Csikó és én a belváros utcáin is szorosabb viszonyba kerüljünk egymással, akkor attól tartok, semmi…A jól megérdemelt pihenésem, feszült idegeimre a hűsítő olaj pedig, az esti Cycle Me Home vetítés lesz. A hazafelé tekerést éjszaka pedig már kisujjból… / Fruzsina

Írhatta volna egy srác ezt az ajánlót, de az unalmas lett volna. „Gyertek fiúk, menjünk együtt meccset nézni, és sört inni!”… wow, mennyire eredeti. Mennyivel nagyobb kihívás a foci, a sörhas, és a chipsmorzsával borított póló legnagyobb ellenségeit, a lányokat meggyőzni arról, szombat este a táncparkett csillogó, illatos világa helyett, válasszák a szúnyogos, poros szabadteret! Egy szót mondok: tesztoszteron. Banális? Kétségtelenül. Szánalmasan igaz? Mindenképp. Még anno Szegeden minden egyes közvetítés a Sörkertben ünnepnap volt! Srácok, ne forgassátok a szemeteket, ha jobban belegondoltok, nekünk több okunk lenne izzadt, izmos férfiakon legeltetni a szemünket… / Vincze Lilla

Nyár eleje volt. Az biztos, hogy a Telep már nyitva volt. Egy rég nem látott barátnőmmel találkoztam aznap délután, nem vágytunk másra, csak egy hideg fröccsre, kellemes háttérzenére és egy nagy beszélgetésre. A csillagok állásának, a jó bornak, és a Kéknyúl Hammond Bandnek hála, mindez megadatott. Ugyan akkor még nem tudtuk, hogy ki játszik, de egyszer csak azon kaptuk magunkat, hogy nem is a másikra figyelünk, hanem hol az orgonás fiú, hol a kísérője felé kalandozik a tekintetünk, és feléjük hegyezzük a fülünket. A háttérzene hamarosan átvette a főszerepet, de egy percig sem bántuk, mindketten nagyon örültünk, hogy egy újabb remek felállással ismerkedhettünk meg. Megőrizve a hagyományokat, ma este is ezzel a kedves barátnőmmel kerekedünk fel, hogy ezúttal a Lámpás pince hűsében szentelhessük immár osztatlan figyelmünket a szokatlan és egyedülálló formációnak! / Vincze Lilla

"Az ember nem pusztán létrehozza a színházat, hanem ő maga a színház.”(Augusto Boal) -olvasható a KÁVA Kulturális műhely jelmondataként. És valóban hányszor játszunk mi is a hétköznapokban, tudatosan vagy tudattalanul, alattomosan vagy kiszolgáltatottként? Színház az életünk, kirakat, melyet a külvilág megvezetésére használunk? Vagy inkább kiemelt részletek felnagyítása jelen társadalmunkból a saját személyiségünk sajátságos tükrén keresztül? És hogyan is vannak ezzel a gyermekek? Az ő szemük még élesebb, hangjuk még kevésbé visszafogott, látásmódjuk talán kevésbé befolyásolt a külső hatásoktól. Ennek mentén szervez a műhely a MU Színházzal közösen interaktív családi-beavató színházi alkalmakat, ahol a kicsik válhatnak a történet szereplőivé, sőt alakítóivá is. …ebből csak jó dolog születhet! / Csányi Krisztina

Sámánnak lenni… hat újjal, fél karral, felemás színű szemmel születni… Másnak lenni, mint az átlag, másnak lenni, mint a többiek. Manapság ez teher. Megnéznek, utánunk fordulnak. Pedig volt, amikor ugyanezek a tulajdonságok, „hátrányok“ a hatalmat jelentették. Azt, hogy valamiben nem másak, sokkal inkább különlegesebbek vagyunk a tömegnél, valamivel többet tudunk. Többes szám első személyben írom az ajánlót, most vettem csak észre. Pedig nem vagyok sámán, semmilyen korban nem lehettem volna az, legalábbis nem hiszem. Normál alkat, normál, emberi tulajdonságok. Hogy transzba esem-e tábortűz mellett valamilyen hallucinogén mesterséges anyag hatására? Na, látjátok, ez könnyen meglehet. És az is igaz, hogy a dob monoton, egyre gyorsuló és hangosabb ritmusa elrepít egy másik világba. Ahogyan Jim Morrison szövegei is a hátukra vesznek. A kettő együtt? Túlvilági. / Szegvári Péter

Suttog, csörög, zörög, pattog, nyikorog, sistereg, csörren, szisszen, suhan, villan, csillan, vetül, nyöszörög, nyekereg, koppan, zizzen, szisszen, csusszan, perdül, sivít, visít, nyög, nyüszít. A Másvilág igékben. És képekben? A Szatyor galériáján. / Szép Melinda

Sok érdekes munkáról hallottam már. Nem lehet rossz például kávé-, vagy éppen csokoládé kóstlónak lenni, illetve, jobban meggondolva, egyik kóstoló szerep sem lehet annyira borzalmas…  Aztán ott vannak a modern kalózok, vagy a bálnavadászok ellen harcoló állatvédők, de létezik golflabda felhozó búvár és dinoszaurusz poroló is. Sőt, nem régen olvastam az egyik óvszermárka felhívását, mi szerint az új típusú óvszerük tesztelésére keresnek lelkes, és szexuálisan aktív jelentkezőket. Valljuk be, fentiek közül egyik sem rossz. A Cserenadrág című darab főszereplője, Válja azonban még ezekre is rátesz egy lapáttal - foglalkozása: "hivatásos áldozat", gyilkosságok rekonstruálásakor ő játssza az áldozat szerepét. Ezt kapjátok ki! :) Már csak ezért megérné megnézni az előadást, pedig ez még a bonyodalmak jéghegyének csúcsa! / Vincze Lilla

Tennessee Williams műveiben eddig nem csalódtam. Maradandó emlékként él bennem mind A vágy villamosa, mind a Macska a forró bádogtetőn. Egyelőre ennyi a mi „közös” múltunk, de ez akár a ma esti darabbal is folytatódhat. A téma nem éppen könnyed, s ezt talán az is mutatja, hogy 10 évbe telt, mire a mű testet öltött. A mély sebeket ejtő, keserű családi sorsok szinte kézzel foghatóvá válnak: a színész testvérpárt – melynek nőalakját ezúttal is a skizofrén nővér, Rose ihlette -  egy vidéki hakni során cserbenhagyja a társulat többi tagja, egyetlenegy, ítéletként hangzó mondat kíséretében. A kemény szavak azonban nem ingathatják meg a testvéreket.; a türelmetlen közönség várja a játékot, amit meg is kap, persze nem akármilyen áron. A képzelet és a valóság folyamatosan jelmezt cserél egymással, egészen a végső, kiélezett pillanatig… / Koltai Viki

„A darab egy vicces, szórakoztató, aktualizált, Shakespeare feldolgozás…” [CsA ] „ A szobaszínházként kialakított teremben nézőként is reflektorfénybe kerültünk. Úgy élnek a halak a tengerben, ahogy az emberek a szárazföldön…”[SzD] „Kérdéseket boncolgat a humor és az irónia nyelvén. Kikapcsolódást nyújt, mégsem hagy űrt maga után. Nem zárul le a meghajlással, a távozás után is folytatódik az értelmezés…” [PA] „Viszlát, és kösz, a halakat! Köszönet a remek estéért, jól szórakoztunk, mindnyájan, színészek és nézők egyaránt!”[HA]

volt tüzed itt is? adj belőle.

[foszfor]

Megcsörren az ébresztő, kisüt a nap. Ledobod magadról a takarót, és, ahogy apránként visszatérnek a valóság foszlányai, úgy szorul szépen lassan görcsbe a gyomrod. Nagy levegő, minden rendben lesz. Frissítő zuhany, kávé, narancslé, szép ruha. Közben végig motyogsz, a már jól begyakorolt sorokat ismétled újra, és újra. Nagy levegő, minden rendben lesz. Felkapod a mai nap legfontosabb tárgyát, a DOSSZIÉT, belenézel, minden meg van-e. Akkor vágjunk bele. Perc utca, 3.emelet, tolóajtó. Mosolygó arcok, jó hangulat. Hmmm, lehet nem is lesz ez annyira nehéz? Kedves, néhány szavas beszélgetések, és hopp, máris Te kerülsz sorra. Egyik asztaltól, a másikig, egyre felszabadultabb vagy. De hiszen itt valóba kíváncsiak arra, amit tudok, amim van! Átbeszélt ötletek, megbeszélt találkozók, névjegyek. Az egész Portfolio Night egy megkönnyebbült mosoly. / Tóth Gyöngyi

Vajon szeret-e Ő, ha közben egy szerető is szereti őt? És én vajon szerethetem-e őt, ha nem tudhatom biztosra, ő engem szeret, vagy őt? Szeret, nem szeret, szeret, nem szeret. Hullnak a szirmok, hullnak a könnyek. Hazugság nevelődik, kicsi, nagy, tekeredik, mint a kígyó, igazság akar lenni. Melengetem, a mellemen, elengedem, csak őt nem tudom. De jár vele egy harmadik, egy hegyes szög, ami kiszúrja a szerelmes illúziók, rózsaszín buborékjait. Messze már a csak ketten, édesebb lett a hármas.  / Fruzsina

Van, amiből bőven elég a havi egy. Nem kezdem el sorolni. A WAMPból viszont fájdalmasan kevés. Bekarikázott napok a naptárban, visszaszámlálás addig az egy vasárnapig, amikor kiszaladhatok az Erzsébet térre, vagy a Millenáris B csarnokába. De vége a nélkülözésnek és a megvonásnak, még, ha csak rövid időre is! WAMP pop-up store nyílik a MOM Parkban, ami azt jelenti, hogy, ha kedvem tartja, akár minden nap beugorhatok és lubickolhatok egyet a hazai design kincsei között! Egy NON+ felső itt, egy Ille-Olla kabát ott, egy Laoni táska a vállamra, egy Szerencses Gabo kesztyű a kezemre! Minden csoda, csak néhány napig tart, használjátok ki alaposan!! / Nagy Ágnes

A Le Cool egy hetente megjelenő, ingyenes magazin, amely válogatott kulturális eseményeket és szabadidő programokat sorakoztat fel. Csak olyan dolgokra hívja fel a figyelmedet, amiket semmiképpen nem szabad kihagynod. Ügyelünk arra, hogy a legjobb kiállításokról, koncertekről, és DJk-ről kapj hírt. Emellett, a Le Cool hasznos segédlet a város rejtett bárjainak, kávézóinak, éttermeinek, üzleteinek és egyéb helyeknek megismerésére. Minden, a magazinban és a weben említett helyszínt, programot, és eseményt önszántunkból ajánlunk, megjelenésükért pénzt soha nem fogadunk el. A le cool minden csütörtökön dél körül egy grafikus magazin formájában érkezik meg hozzád. A web azonban naponta frissül, hogy színesebbé és élménydúsabbá varázsolja napjaidat.

Szerkesztői kérdésekkel kapcsolatban írjatok Fruzsinának.

Médiaajánlat és marketing ügyekben keressétek Grétát

Szerkesztette: Le Cool Publishing  Design: Vasava Artworks

Programozta: Spoiledmilk.ch  Online terjesztés: Graphicmail

ADATVÉDELEM : Azzal, hogy feliratkoztál a hírlevélre, hozzájárultál, ahhoz, hogy azt a lecool honlapján megadott email címedre továbbítsuk. Abban az esetben, ha a továbbiakban nem szeretnéd, hogy hírlevelet küldjünk Neked, az alábbi linkre kattintva leiratkozhatsz róla: leiratkozás /feliratkozás . Az email címed és minden más személyes adatodat bizalmasan kezeljük, soha nem adjuk ki harmadik félnek. Minden személyes információ a cégen belül, szigorú felügyelet alatt marad.